János vitéz
2013. április 29. 15:00
Pécsi Nemzeti Színház
Rendező: Nagy Viktor
Karmester: Bókai Zoltán
A János vitéz 5. osztályban kötelező olvasmány. Emlékszem, én nagyon szerettem annak idején, így mindenképpen meg szerettem volna nézni az előadást, melyre áprilisban került sor. Egy picit eltér a Petőfi Sándor által megírt műtől, hiszen az nagyon hosszú volt, ezért röviden leírnám a darab lényegét. Az előadás 3 felvonásból áll. Az elsőben megismerjük a nyáját terelő Kukoricza Jancsit, valamint Iluskát és az őt verő mostoháját is. Bagót, Jancsi jóbarátját hamar kizárják a katonaságból, mert iszik. A mostoha nem nézi jól szemmel Iluska és Kukoricza Jancsi szerelmének alakulását, így a falu csősze mesterkedésével elérik, hogy Jancsi beálljon a strázsamester csapatába. A második felvonás Franciaországban játszódik. Itt harcolnak a huszárok. A király hozzá akarja adni a lányát Jancsihoz, de ő nemet mond, mert Iluskát szereti. Bagó eljön barátjához, és közli vele a szomorú hírt: Iluska meghalt. Jancsi otthagyja a huszárokat és Bagóval Tündérországba megy a szerelméért. A harmadik felvonásban a fiúk összefutnak a mostohával, akiről kiderül. hogy boszorkány. Találkoznak Iluskával, aki időközben Tündérország királynője lett. Bagó hazamegy, mert honvágya van. Nem sokkal későb a szerelmesek is követik őt, akik itthon házasodnak össze. A díszlet tetszett. Kis egyszerű volt, de ez az egyszerűség általában jellemző a színház összes darabjára. A dalok is aranyosak voltak. Tetszett a rendezés is. A szereposztás a következő volt:
- Kukoricza Jancsi-Sándor Péter. Kukoricza Jancsi egy bátor juhász, aki még a világ végéig is képes elmenni szerelméért. Nagy utat tesz meg, de végül elnyeri méltó jutalmát. Egyik kedvenc jelenetem az volt, amikor a birkáit legeltette és furulyázott, mire az állatok elkezdtek táncolni. Meg amikor megkérdezte a birkákat, hogy "Játsszak még valamit? Ők meg erre: Neeeee" olyan birkásan válaszoltak vissza. Sándor Péter hangilag jó volt, de színészileg nem éreztem mindenhol kimagaslónak őt. Nem mindenhol élte bele magát eléggé. Nem mindent hittem el neki. Szóval ilyen szempontból picit csalódás volt. Persze nem volt olyan vészes, de többet vártam.
- Iluska-Győrfi Anna: Sajnos nem sok szerepe volt Iluskának az első felvonásban meg a harmadik végén szerepelt csak, ezt sajnáltam. Anna nagyon jó volt ebben a szerepében is. Aranyos, fiatalos Iluska volt.
- A gonosz mostoha-Sólyom Katalin: Hiába ő volt a negatív szereplő, nekem akkor is Sólyom Katalin volt a kedvencem. Fantasztikusan játszotta el a szerepet. Olyan vicces hangokat tudott kiadni, az a tipikus vénasszonyos hangok, a sok nyekergés meg panaszkodás. Pontosan ilyennek képzeltem el a mostohát. Nagyon jó volt!
- Bagó-Götz Attila: Bagó Kukoricza Jancsi jó barátja volt, aki mindenben mellette állt. Götz Attila nagyon jól eljátszotta az alkoholista katonát és a megértő barátot is.
- Strázsamester-Ottlik Ádám: Nagyon jó volt a strázsamester szerepében. Tipikusan katonás volt. Megtudtam, hogy Ottlik Ádám nemcsak játszani és énekelni, de táncolni és kardot forgatni is nagyon jól tud.
- Francia királylány-Hekler Melinda: Maga a francia királylány sem volt túl szimpatikus, így aztán Melinda sem volt az. Ami végülis tekinthető jó jelnek, mivel nem ismerem őt így csak az általa alakított szerepről tudok véleményt írni. Szép hangja van. Előadás után megtudtam, hogy sajnos rosszul volt és úgy lépett színpadra, úgyhogy le a kalappal előtte, hogy ezt így végigcsinálta.
- Francia király-Stenczer Béla: A francia király buta és kissé dilinyós volt, nem volt szerintem teljesen épp :D De pont ez volt benne a vicces. Ő nevezte át Kukoricza Jancsit János vitézzé. Felajánlja neki a lányát feleségül, aki azonban nemet mond. Stenczer Béla kihozta a maximumot a szerepből.
- Bartolo, a falu csősze-Urbán Tibor: Nem sok szerepe volt. Ő volt az, aki szövetkezett a mostohával, hogy minél messzebbre küldjék Jancsit.
Nagyon sajnálom, hogy a darab már lekerült a színház repertoárjáról. Nem is értem miért, pedig sok iskolás is ment rá. Szívesen elmentem volna többször is, remélem még visszatér.
